Mi határozzuk meg az élelmezési normát, vagy a norma határoz meg bennünket? I.

A cikk megjelent az Új-Diéta 2007/1 számában

Az új gazdasági évre vonatkozó egyik legfontosabb feladat az aktuális élelmezési norma meghatározása (1, 2, 3). Sajnos, a szakmailag nem megfelelő - az élelmezésvezető javaslatát nélkülöző - norma megállapítása legalább egy újabb éven keresztül nehezíti az élelmezés szakmai színvonalának megtartását. A nem megfelelően előkészített norma felesleges konfliktusokat okoz a fenntartó, az élelmezés, az ellenőrző hatóságok és az ellátottak között. Következésképpen az élelmezési ellátás nem tudja hatékonyan betölteni a rendeltetési célját, s ez előbb-utóbb a fogyasztók negatív véleménynyilvánításában is tükröződhet.

Megoldás lehet, ha a Szervezeti Működési Szabályzatban (SzMSz), Élelmezési Ügyrendben (7), munkaköri leírásban stb. foglalt jogaikkal (kötelességeikkel) élnek az élelmezésvezető kollégák, s írásban nyújtják be normaemelési javaslatukat az intézmény vezetőjének és fenntartójának.

Szomorú tapasztalat, hogy az intézmények egy részénél a felsorolt dokumentumok gyakran hiányoznak vagy elavultak (8). Pedig az élelmezés minőségügyi ellenőrzésébe, megítélésébe, külső és belső auditálásába a táplálkozás-élettani szempontokon túl beletartozik a technológiai folyamatok, a tárgyi feltételek, az ellátási folyamatok, a gazdálkodás és a szabályozó dokumentumok felülvizsgálata is. Általában a gazdasági igazgató felelős a belső szabályzatok aktualizálásáért (alapító okirat, struktúra, munkakörök függvénye), érdemes tehát a segítségét kérni a dokumentumok frissítésében. Szövetségünk (MDOSZ) és a Magyar Szakdolgozói Kamara (MESZK) közös vizsgálatából kitűnik (8), hogy 2az intézmények 60,9 százalékában egységes a betegélelmezés nyersanyagkeretére fordítható összeg, ez - a 2005 őszén készült felmérés szerint - átlagosan 345,4 forint (legkevesebb 190 Ft, legtöbb 685 Ft, medián 334 Ft) volt".

Az élelmezésvezető keretkezelői, javaslattételi stb. jogkörei mindenképpen lehetővé teszik, hogy írásbeli normaemelési javaslattal éljen - az intézményi költségvetés tervezése idején - akkor is, ha erre külön felkérést nem kapott.

A költségvetés tervezése

A költségvetés olyan pénzügyi terv, amely a bevételi és kiadási előirányzatok megtervezését jelenti (5, 6, 9). A költségvetés elkészítése minden élelmezési feladatot (ellátást) végző intézmény évenkénti kötelezettsége, amelyet a fenntartó - általában a novemberben, decemberben összeállított költségvetés fő számai alapján - a tárgyév elején határozatban rögzít, s ennek alapján véglegesíti a költségvetési előirányzatokat.

A költségvetési gazdálkodás fő folyamatai:

- az előirányzatok tervezése, felhasználása, módosítása,
- pénzgazdálkodás, pénzellátás, pénzkezelés,
- vagyonnal való gazdálkodás,
- beruházás,
- felújítás,
- munkaerő- és bérgazdálkodás,
- statisztika, adatszolgáltatás a végzett tevékenységről,
- belső ellenőrzés.

Az élelmezési üzem vezetőjének költségvetéssel kapcsolatos tervezési munkája - a gazdálkodási jogkörtől függően - adatszolgáltatás, részköltségvetés és intézményi költségvetés formájában valósulhat meg (9).

Ha az élelmezési üzem csak részben végez ügyvitelt, akkor az élelmezésvezető csak adatokat (tervszámokat, feladatmutatókat stb.) szolgáltat a tervezéshez.
A részjogkörű élelmezési üzem önállóan készítheti el költségvetésének egy-egy részét, s azt azután beépítik az önállóan gazdálkodó intézmény költségvetésébe (ilyen pl. az éves élelmiszer-beszerzési keret).

Az élelmezési norma

Az élelmezési pénznorma - amelyet közhasználatú szóval csak normának neveznek - az egy élelmezési napra jutó élelmezési nyersanyagköltséget jelenti (9). Úgy kell megállapítani az öszszegét, hogy fedezze az élelmezési nyersanyagnormát, amely az élelmeze2 ek táplálkozás-élettanilag meghatározo2 energia- és tápanyagszükségletét kielégítő nyersanyagok fajtáját és menynyiségét foglalja magában. [Az irányszámait lásd: 2/1994. (I. 30.) NM-rendelet 4. számú melléklete, valamint a 80/1999. (XII. 28.) GM - EüM – FVM együ2 es rendelethez tartozó 2. számú melléklet.]

A norma előkészítése

Az élelmezési norma előkészítése mindig az élelmezési üzemet vezető élelmezésvezető feladata és kompetenciája (7, 9). Az előkészítés célja az ellátottak különböző csoportjainak optimális élelmezési ellátása, a jellemző és rendeletileg is szabályozo2 energia- és tápanyagtartalom maradéktalan szolgáltatása. A betegélelmezésre vonatkozó élelmezési norma meghatározásánál a diéták költségkihatásának elemzésére van szükség. Korszerű (élelmezési) számítógépes szoE verekkel naprakész adatokat kaphatunk a diéták nyersanyagköltségének emelkedéséről. A betegélelmezés normarendezésére vonatkozó döntés előkészítésében természetesen a dietetikai szolgálatok (dietetikusok) javaslatai is meghatározók. A javasolt élelmezési normát jogcímenként, szakmai indoklással megerősítve kell a fenntartónak (működtetőnek) továbbítani (9).

A norma megállapítása

A norma megállapítását (a normaemelési javaslat elfogadását) a 8010/ 1991. (NK 7.) NM - NKM - PM tájékoztatója alapján az intézményt fi nanszírozó felett es szerv (pl. önkormányzat) saját hatáskörében végzi.
Tapasztalatom szerint a fenntartó a szakmailag jól előkészíte2 élelmezési normát maradéktalanul jóváhagyja (pl. Baranya Megyei Önkormányzat a Baranya megyei Gyermekkórház esetében, az átszervezése előtt). A forráshiánnyal küzdő intézmények költségvetésének tervezése mindig nehéz feladat, amely sok egyeztetést igényel. Látni kell azonban, hogy az élelmezési ellátást legjobban meghatározó, optimális pénzkeretre csak akkor számíthatunk, ha (már intézményen belül) szakmailag jól előkészített , írásbeli javasla2 al és indoklással segítjük a döntéshozókat.