Vtaminok az életünkben

Az orvosok előtt már évszázadok óta ismert volt, hogy egyes betegségek megelőzhetőek, illetve kezelhetőek bizonyos táplálékok elfogyasztásával.

Már a vitaminok felfedezése és kutatása előtt is tudták, hogy pl. a skorbut (C-vitamin hiány) friss gyümölcsök, zöldségek fogyasztásával, a beriberi (tiamin hiány) hántolatlan rizs, az angolkór (D-vitamin hiány) tej, tejtermékek fogyasztásával megelőzhető. Az emberi szervezet anyagcsere folyamatait szabályozó szerves vegyületeket, -melyeket önmaga nem tud előállítani, ezért a táplálékokból kell hozzájutnia -gyűjtőnevükön vitaminoknak nevezzük. A vitamin szó első része a latin vita (élet) szóból származik, ez arra utal, hogy ezek a vegyületek nélkülözhetetlenek az élet fenntartásához.

A vitaminokat már kezdetben is az oldhatóságuk alapján csoportosították.

Zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, K.

Vízben oldódó vitaminok: C, B1, B2, B6, niacin, B12, folsav, pantoténsav, biotin.

A zsírban oldódó vitaminok a szervezetünkben raktározódnak, a vízben oldódó vitaminok nem vagy csak kis mértékben, ezért az utóbbiakat naponta tartalmaznia kell a táplálékainknak. A vitaminok különböző mennyiségben, sok-sok táplálékunkban megtalálhatóak, de nincs egyetlen olyan táplálék sem, amely valamennyi vitamint megfelelő mennyiségben tartalmazná. Ezért is van nagy jelentősége a változatos, kiegyensúlyozott étrendnek a vitaminellátottságunk biztosításában.

Az A-vitamin szükségletünknek csak a harmada származik pl. májból, tojásból, vajból. Kétharmadát elővitaminja formájában (béta-karotin) a sötétzöld és mélysárga zöldségekből nyerjük. Az A-vitamin hámvédő vitamin, hiányában szürkületi vakság alakulhat ki.

D-vitamin a napfény ultraibolya sugarainak a hatására képződik a bőrben elővitaminjából, illetve a táplálékainkkal vesszük fel (máj, tojás, halolaj, tejtermék, vaj). A kalcium és foszfor felszívódását és a csontokba való beépülését szabályozza. D-vitamin hiányában a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik és csontdeformitások keletkezhetnek, angolkór (rechitis) alakul ki.

E-vitamin az emberi szervezetben elősegíti a vörösvérsejtek képződését, az izmok és más szövetek kialakulását, növeli a zsírsavak stabilitását, ezzel részt vesz a sejthártyáknak a fenntartásában. Táplálékaink közül a növényi olajok, margarinok, olajos magvak, búzacsíra, húsok, halak, tojás tartalmazzák bőséges mennyiségben.

K-vitamin ellátottságunkhoz az ételeinkből ( zöld levelű főzelékfélék, spenót, káposzta, belsőségek, máj, tej, hús, gyümölcsök, cereáliák) származó mennyiségen kívül a bélbaktériumok által termelt K-vitamin mennyiség is hozzájárul. A véralvadásban, a véralvadási faktorok képzésében van kiemelkedő szerepe.

A C-vitamin részt vesz a kötő- és támasztószövetek kollagénjének képzésében, fontos szerepe van a növekedésben, a szövetek regenerációjában, sebgyógyulásban. Növeli a fertőzésekkel szembeni ellenállást, részt vesz számos hormon képzésében és segíti a vas és réz felszívódását. Hiányának tünetei a fogínyvérzés, izületi fájdalmak, izomsorvadás, vérzékenység.

B1-vitamin (tiamin) a szénhidrát anyagcsere szabályozásban vesz részt. Hiánya a beriberi, mely főleg éhezés, hiányos-, egyoldalú táplálkozás miatt alakulhat ki. Leggazdagabb tiaminforrások a gabonák héja, hüvelyesek, húsfélék, belsőségek, burgonya.

B2-vitamin fontos enzimalkotórész, amely részt vesz a biológiai oxidációs folyamatokban és szerepet játszik az aminosavak anyagcseréjében. Jó riboflavinforrásaink az élesztő, a tej, a sajt, a zöldség- és főzelékfélék, húsok, cereáliák. Hiányában bőr és nyálkahártya elváltozások fordulhatnak elő.

A niacin enzimalkotórészként a fehérjék, zsírok, és a szénhidrátok anyagcseréjében vesz részt. Kis mennyiségben a triptofán nevű aminosavból is képződik a szervezetünkben. Nicain forrásaink a máj, hús, hal, tojás, élesztő, szárazhüvelyesek. Hiányában az idegrendszeri tünetekkel járó ( fáradság, depresszió, szorongás) pallegra fejlődik ki.

B6-vitamin legfontosabb funkciója az aminosavak átalakulásának a szabályozása. Részt vesz továbbá az esszenciális zsírsavak anyagcseréjében. Jó piridoxin forrás a máj, a hús, a tojássárgája, barna liszt, kukorica, zöldségfélék. Hiányában, bőr-, nyálkahártya, ideggyulladás, gyengeség, levertség alakulhat ki.

Folsav szükséges a fehér-, és a vörösvérsejtek, valamint a vérlemezkék képződéséhez, a nyálkahártyák épségéhez. Folsavban gazdag élelmiszerek: máj, saláta, főzelékfélék, gyümölcsök, olajos magvak, búzacsíra, hal, élesztő. Terhesség idején bőséges bevitele a velőcsőzáródási rendellenességek előfordulásának a számát csökkenti.

B12-vitamin számos anyagcsere folyamatban és a vérképzésben játszik kiemelkedően fontos szerepet. A máj, a vese, lép, hal, tojás, tejtermékek tartalmazzák számottevő mennyiségben. Hiányában vészes vérszegénység, idegrendszeri tünetek, érzés-, és járászavar, stb. alakulhat ki.

Biotin a zsírsavak előállításában, szénhidrátok és a koleszterin anyagcserében játszik szerepet. Az olajos magvakban, a tojássárgájában, élesztőben, főzelékfélékben egyaránt megtalálható. Hiányában étvágytalanság, lehangoltság, vérszegénység, stb. fejlődhet ki.

Pantoténsav a szénhidrátok és a zsírok, aminosavak egymásba való átalakulását szabályozza. Hatással van a haj növekedésére és színére is. Sok élelmiszerben megtalálható, főként a belsőségek és a hús, tej-, tejtermékek, gabonafélék tartalmaznak jelentős mennyiséget. Hiányában álmatlanság, hasfájás, hányinger, gyengeség léphet fel.